-Gyere mér Lina!-kiáltotta a barátnőm Berni
-Megyek!-nevettem és le raktam a fényképező gépemet
Mindig is szerettem fotózni,épp egy szép Csipkebogyó bokrot fényképeztem le,hogy feltegyem a blogomra.Nem olvassák sokan,de én szeretem felrakni őket.
A barátnőm után indultam aki épp a pataknál ült.
-Nézd milyen szép!-sóhajtotta és a patakra mutatott
Tényleg mesés volt a nap gyönyörűen meg sütötte a vízet,ami emiatt csillogott.Gyorsan a szemem elé emeltem a gépemet majd kattintottam egyet.
-Nézd csak.-nyújtottam felé
Elvette és megnézte a gépet,mosolyogni kezdett a képen.
-Nagyon szép!Tehetséges vagy!-mondta majd vissza adta a gépet
Mosolyogva néztem rá,majd felé fordítottam a kamerát és lefotóztam.Amikor észre vette olyan szupermodelles pózba dobta magát.Sok fényképet csináltam amin nagyon szép volt.
Én a fűbe török ülésbe néztem a képeket,majd hirtelen Berni át ölelte a nyakam és Ő is nézte a képeket.
-Ezt küld majd át!Fel rakom facere!-mondta
-Rendben!
Leült mellém és együtt néztük a felhőket tovább,nagyokat nevettünk,hogy mind ketten mást látunk bennük.
Nem tudtam volna el képzelni az életem nélkül...
A vekkerem éles hangja keltett fel.Vasárnap volt de mégis korán kellett kelni.Berni temetése miatt.
-Nem akarom ezt!-mondtam magamnak
Ránéztem a parafa táblára ott volt Róla a kép arról a délutánról amikor a pataknál voltunk.Közelebb mentem és megsimogattam a képet.A szemembe erősen kezdtek szúrni a könnyek.
Egy hete,hogy meghalt.Kirándulni voltunk az osztállyal,épp haza akartunk menni vonattal amikor az az idióta a sínek mellett kezdett el tornászni.Megcsúszott a lába és jött a vonat.Nem tudott meg állni utána kaptam de késő volt a sínek közé esett és a vonat....
Láttam mindent ahogy jön a mentő,ahogy viszik be a műtőbe,ahogy a szülei sírva jönnek a korházba és akkor még jobban sírnak amikor megtudták,hogy nem tudják megmenteni.Mai napig emlékszem arra az érzésre ami akkor elfogott,a lábaim nem bírtak el térdre rogytam és zokogtam.
Mai napig minden álmom róla szól,azokról az időkről amikor együtt voltunk,5 éves korom óta legjobb barátom volt.Mindig is az lesz,az Ő helyét senki nem veheti át.
A szekrényemhez mentem,kinyítottam amikor megláttam a fekete egybe ruhámat aminek a háta csipke volt,ezt a ruhát még Bernivel vettem.Felvettem,majd egy bőrszínű magassarkút is hozzá.A hajamat begöndörítettem majd kicsit kisminkeltem magam,vízállóra persze.
Hamar kész voltam azért le ültem a laptop elé,megnyítottam az üzenetem ami jött.Brigi küldte egy linket és egy mondatot elösször a linket nyitottam meg.Berni profil képe volt.Ami a patak partnál csináltam.
Megnézet mit írt,csak annyit,hogy szerintem ki rakhatja e borító képnek,azt írtam neki,hogy igen.
Nekem is Ő volt a borítóképem csak az enyémen ül és mosolyogva nézi a patakot,ez volt a kedvenc képem róla a falamon is ez van kint.
Megcsörrent a telefonom,Dani hívott a szomszéd srác.Nagyot sóhajtottam és felvettem.
-Igen?
-Itt vagyok!-mondta
-Megyek!-és kinyomtam
Gyorsan elköszöntem Anyuéktól és elindultam gyalog Danival,Anyuék később jönnek,mert én előtte sétálok Danival.Ki kell szelöztetnünk a fejünket,Dani volt Berni barátja.
Amikor ki léptem ott állt szmokingba és a telefonját nyomkodta.Amikor a közelébe értem rám nézett,kissé el is mosolyodott én is próbáltam mosolyogni de nem ment könnyen,de amikor vele voltam minden könnyebb lett.A világos kék szemével és barna hajával igazán jól nézet ki.
-Jó a hajad!-mondta és meghúzta az egyik fürtömet
-Köszi.Na megyünk?
-Igen.Hova?
-Nem tudom!Menjünk a parkba!
-Oké,ott jól lehet beszélgetni.-mondta és elindult
Én kissé nehezen utána magassarkúba,de csak utol értem.A parkig szótlanul mentünk,csak át karolta a vállam,majd amikor leültünk egy padra Dani megszólalt.
-Hoztam valamit!-adott óda egy dobozt-Nem rég találtam gondoltam örülnél neki.
Kivettem a dobozból,egy nyaklánc volt aminek a végén egy kövekből kirakott hattyú volt,Berninek is ugyan ilyene volt.
-A szülinapodra vette...-mondta
Végigsimítottam a nyakláncot,amikor kivettem a dobozból láttam egy levelet,amit nem nyítottam ki csak el raktam a táskámba a dobozzal együtt.
-Fel rakod?-kérdeztem ű
Dani bólintott majd mögém ment és felrakta a nyakláncot.Megint majdnem sírni kezdtem,de amikor majdnem elsírtam magam Dani magához rántott és megölelt.
-Együtt vettük mind a nyakláncokat.-szuszogta bele a nyakamba
Ahogy Danit öleltem,majdnem minden rendbe volt csak egy valakinek az ölelése hiányzott,az Ővé.Hiába enyhítette Dani a fájdalmaimat amikor velem volt az Ő ölelése nem volt ugyan olyan jó...
